Magunk sem számítottunk rá, hogy szegény Luca pónijának története ekkora érdeklődésnek örvend majd, és ha csak két mű erejéig is, de átszivárog a digitális népművészet területére.
Előző posztunkkal kapcsolatban az a vád ért minket, hogy nemtelenül élcelődtünk egy szegény kislány veszteségén, másfelől pedig mindenben – de különösen a pónilovas sufni tuning közterületi kampányokban – csak összeesküvéseket látunk.
A fent hivatkozott komment olyan mély sebeket ütött lelkünkön, hogy nem hagyhattuk annyiban a dolgot, bulvárújságíróktól szokatlan dolgokra vetemedtünk: felemeltük a telefont, leveleket írtunk és kérdéseket tettünk fel.
Somogyi Miklóstól, a MKMSZ nemrég megválasztott elnökétől azt kértük, világítson rá az üggyel kapcsolatos sötét foltokra, mesélje el, mi állt a kampány mögött, honnan jutott eszükbe ez az egész.
Az elnök elmondta, ő úgy tudja, a póni tulajdonosa, a szegény kislány édesapja kereste fel az egyik közterületi céget azzal, hogy elveszett lovát szeretné egy plakát segítségével megtalálni. Több médiatulajdonos is összedugta a fejét és úgy döntött, annyi kihasználatlan plakáthely tátong az utcákon, hogy nagyobb terjedelemben is teret adnak a jótékonyságnak, hátha így sikerül megtalálni szegény párát. Magáról a kampányról Somogyi maga is elismerte, az nem volt valami végiggondolt, felépített történet, a lényeget a jótékonykodásban látták kollégáival, csak segíteni szerettek volna, mint az árvízkárosultaknak korábban, az ötlet is onnan jött, de ennél több részletet nem tudott nekünk mondani, mivel éppen ekkor nyaralt.
Somogyi egyébként a honlapra lesújtó kritikánkkal is egyetértett, jogosnak tartja, hogy szerintünk az egyelőre semmitmondó, hiszen még csak most készül.
A szövetség mellett természetesen megkerestük az előző poszt kommentjeiben emlegetett Gyetvai Róbertet is, aki elárulta, hogy kislánya póniját tényleg ellopták, de nem onnan és nem akkor, egyébként pedig neki semmi köze a plakátkampányhoz, nem is az ő pónijuk szerepel a képen, az e-mail cím sem hozzájuk tartozik, ráadásul az ő pónijuk – ellentétben a MKMSZ-ével – nem is került meg. Ez utóbbit is őszintén sajnáljuk...