HTML

Partnerünk

Kreatív Online hírek

Friss hozzászólások

CEE Marketing Summit 2008 - amikor a fogyasztó visszapofázik

2008.10.02. 23:42 batorfya

Jól esett volna egy bumm a fejbe a CEE Marketing Summit 2008 konferencia első napján, de nem hallottunk lehengerlő megfejtéseket arról, hogy miben is áll a jelen és a jövő marketingje. Andrew Razeghi laza volt, Jean Jacques Vandenheede mint a jó bor, Jared Salter pedig Pély Barna.

Miután némi kávé, narancslé és cigi magunkhozvétele után lehuppantunk a helyünkre, mindjárt egy súlyos csomaggal találtuk magunkat szemben. Termetes konferenciaanyag mappába fűzve, egy szép nehéz toll valamint jegyzetfüzet, és egy hernyóalakú kézmasszírozó, ami dizájntermék, ezt mondták. A nap facilitátora az inkább atomfizikusnak, semmint közgazdásznak kinéző Patrick Barwise volt, aki rövid bevezető után konferálta is a nap fénypontját, Andrew Razeghit, a Northwestern University sztárját.

Az előző esti Razeghi buliról csak kósza hírek keringtek, állítólag a vadiúj könyvéből nem adott senkinek sem. Nem baj, hiszen egy másikból, a The Riddle-ből hallhattunk ma egy szellemtelennek nem mondható, mások szerint inkább haknijellegű előadást, aminek főkérdése az volt, hogy akkor most innováljunk vagy ne innováljunk ezekben a nehéz időkben? Razeghi szerint az innováció, mint olyan csak a hülyék szótárában létezik, ehelyett oldjuk meg az elénk kerülő marketingproblémát. Szemléltetőeszköznek mindjárt vetített is két ötletes, de semmire nem jó találmányt, a ragasztóstift-vajat a pirítós megkenéséhez, valamint a fejre installált vécépapírt, ami folyamatosan az orrunk elé lóg. Ezután sorba vette, hogy szerinte a cégek milyen területeken és milyen stratégiákkal képesek ringben maradni, így szó esett a McDonald's franchise üzleti modelljéről, és a Virgin márkakiterjeszétéséről. Razeghi szerint a helyes út a gondolkodás, a problémára való fókuszálás (ez a szó hangzott el ma a legtöbbször), az innovációt meg hagyjuk a kalandorokra.

Razeghi éljenzése után Bert Wiggers, a Sanoma Magazines International újmédia igazgatója lépdelt fel a pódiumra. Alakja merőben szürreális volt ebben a közegben, kollégám meglátása szerint inkább tűnt holland sajtkereskedőnek, mint újmédia-szakembernek. Wiggers eltebétékás sommázata a jövőről annyi volt, hogy az internet alapvetően változtatja meg a kommunikációról alkotott elképzeléseinket, és ezzel majd sok pénzt lehet keresni. A Sanoma hegemóniájáról elsorjázott kötlező körök után bemutatta, hogy milyen oldalak lesznek az aranytojást tojó tyúkok. Például az árösszehasonlítók, a terméktesztelők, vagy a véleménymegosztó közösségi portálok. Jé. Itt kezdtük úgy érezni, hogy valóban a 30-40 éves átlagmarketingeseknek szól itten minden.

Rövid kávészünet után Jean Jacques Vandenheede, az AC Nielsen kutatója megtartotta a mai nap legmeggyőzőbb előadását. Mondandója remekül felépített, kutatási adatokkal illusztrált érdekfeszítés volt arról, hogy az emberek a bevásárlóhelyek kiválasztásakor magasról tesznek az árra, így a csirkefarhát százötvenér kilója már nem megy. A választási szempontok első három helyén az áll (EU en bloc), hogy könnyen meg lehessen találni, amit akarok, egy helyen beszerezhessek mindent, valamint a barátságos környezet. Az alacsonyár a 23., utolsó helyen kötött ki. Megtudhattuk továbbá, hogy a millió lakosra jutó bevásárlóhelyek rangsorában Norvégia ver mindenkit, mi pedig valahol az alsó régióban tanyázunk, ugyanakkor megdöbbentően sok nálunk a hipermarket. Jelzés értékű, hogy az európai emberek a nadrágszíj meghúzását a partizásra költött pénzzel kezdenék, utána kevesebb ruhát vennének, valamint nem fizetnének modjuk a kávéfőző telefonért. A cigiről és a piáról alig szokna le valaki. Jelezzük: ezt mi is megmondtuk volna.

Vandenheede elegáns asszója után dinamikusabb newmediaarc következett James Matthewson személyében. A Digital Jam alapítójaként amellett érvelt, hogy milyen jó lenne, ha a marketingesek elfogadnák, hogy a net a jelen és erre sok pénzt adnának neki, mert a netfogyasztók reklámkerülők, és a bannerezés egy koraközépkori balkáni marketingmódszer. Web2, buzz, viral, guerilla, mouth-to-mouth, embed és linked, és jön az áldás.

A nagymonológok után jött az ebéd a Sofitel restaurantjában, ami nagyon finom volt és bőséges. Alapszabály, hogy ilyenkor nem szabad sokat zabálni (hiába na, azért a tányérról elmászó sajtért muszáj volt visszamenni), mert a hetvenkettedik focus! után akaratlanul is beüt a ménkű, mondjuk ki: képtelenség ébren maradni. Jared Salter, a Joobili utazásajánló közösségi portál alapítója még képes volt arra, amire Jerzy Radziwanowski, a US Pharmacia business unit directora nem, és nem is tett meg mindent az ellenkezőjéért: érdekes lenni. Noha Salter sem a mondandója miatt hagyott mély nyomokat bennünk, hanem mert vonásai, manírjai, saját poénjain való magányosan átélt nevetése playgombnyomásra Pély Barnát juttatta az eszünkbe. De igazán nehéz vele dűlőre jutni, mert amúgy egy kedves fiatalember benyomását keltette, de akkor is ő volt az, aki halmozottan fokuszált, és ezért halmozott büntit érdmelt volna, hogyasszonyga: the business needs three things: focus, focus, focus! Majd ezután ledarálta a Joobili genezisét a kezdetektől napjainkig, és hogy az elején minden földi jót akart a honlapra, és a végén kikötött a fokuszált minimalizmusnál. Mindazonáltal volt egy valóban érdemleges felvetése, miszerint tudni kell nemet mondani a fogyasztó kívánságainak. Radziwanowski a lengyel gyógyszerpiac tapasztalatait mutatta be és az ezoterikusan hangzó „blue ocean” stratégiát, ami annyit tesz, hogy a piac olyan, mint a nagy kék óceán, amiben mindenkinek van hely, és béke honol a cégek között. Ez a stratégia azért nagyon jó, mert ugyan lassú a növekedés, de egy idő után (mondjuk 5 év) meg hirtelen nagyon nagy lesz, mert a béke bizalmat termel a cég iránt, az imázsnak jót tesz.

Marc Beckerstől, az Unicredit kommunikációs igazgatójától viszont elnézést kell kérnünk, hogy több sort nem szánunk rá, de épp az ő záróelőadása alatt készültek eme poszt kezdő gondolatai. A mai nap elhangzottak szakmaibb esszenciája: a marketingszakmának fel kell fognia, hogy a fogyasztó ma már reklámkerülő, tudatos vásárló. Ezt úgy látszik még Európában is el kell mondani, tehát csüggedjünk, mert ha még ott is...

Holnap jövünk a második nappal.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing konferencia tudósítás ceems

A bejegyzés trackback címe:

https://szivlapat.blog.hu/api/trackback/id/tr86693459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.