A múltkori gyászos látogatottságú poszt elgondolkodtatott. Egyrészt a siralmas szereplésben nyilván közrejátszott a tény, hogy a csúnyaIndex blogrolljába nem került ki, másrészt az is, hogy a valójában sokkal kevesebb nujazzer lájt típusú ember van, mint amennyit maguk a nujazzerek hisznek. Akármint is legyen, kedvünket nem szegte, és a két héttel ezelőtti merlines Don Rimini buláj teltháza, a holnapi Boys Noize, és a legkúlabb arcok arra ösztökéltek, hogy ezúttal elektrotechnóban és nurave-ben (jesszusom) utazzunk, mert a városi/zenei/youth szubkultúrák között a következő két hétben még ez a menő. Újzenetörténészeknek tagek: french_touch, spacedisco, bangalter, acid, les_rhythmes_digitales, ed_banger, boys_noize, justice, teenelectro, sebastian, stb...
Boys Noize - Oh
A Boys Noize körülbelül annyira izgalmas jelenség, ammennyire csak egy, a Daft Punk Human After All gyenge közepesre minősíthető produkcióját széteffektezve lemásoló német lehet. Izmosabb, mint a Justice, változatosabb, mint a Digitalism, és akármilyen pályát is befuthat. Dec. 12-én, azaz most pénteken az A38-ra jön veretni, sok lesz a pokémon és a kúlarc.
SebastiAn - Walkman
Ha SebastiAn zenéjét valahol el akarjuk helyezni a neoelektrohullám amúgy is zsúfolt koordinátarendszerében, akkor éppen a Boys Noize-ra tehetnénk a pontot, hogy fedje. Vagy alá, hogy fordítva. Tök mindegy, hogy melyikük létezik. Ellenben a Walkman című darabot már persze címe miatt is egy ilyen ezüstösen feketéllő mp3 legátszóhoz tudnánk elképzelni. Ahhoz nagyon. A Zune-nak kalózreklámot készítő ügynökség az ugyanezen kisegítőiskolában homokozó Digitalism Pogo-ját használta a képreszarós reklámhoz.
Simian Mobile Disco - Tits & Acid
Ha nem lenne elég még a zsengekorú Sophie Marceau megtépázott muffjára hasonlító teenelektróból, akkor a brit Simian Mobile Disco duettje biztosítja, hogy csömörünk legyen tőle.
Machines Don't Care - On A Roll
A nurave hullám szintén idegesítő, mégis legalább valamiért vicces darabjáról van szó. Nem is nagyon érdemes szót szaporítani a brit formációra, de ha létezik olyan, ami annyira szar, hogy az már kifejezetten jó, akkor ez nem az. Nagyon suttyó sör és autóreklámokhoz.
Thomas Bangalter - Traxx On Da Rocks Vol.1/Outrun
Thomas Bangalter, az Daft Punk zsenibb fele egyrészt a populáris kultúrára felbecsülhetetlen értékű pozitív hatást gyakorolt, másrészt megbocsájthatatlanul negatívat is. A Daft Punk és Bangalter nyomdokain épült fel ez az egész mai (?) elektrotech hullám, aminek hála a Merlint, a Monót, és a MokkaCukát (3M) elözönlötték a semi-emo, köldökigérőpólós, szembelógóhajú, palesztínsálas, metroszexuális tizenéves shongokuk, és az őzikeszemű, nyalókázó, x-lábú loliták. A Traxx On Da Rocks két, istentelenül vagány volumene még abból az időből származik, amikor Bangalter nem csörgősipkás udvaribolondként adta nevét Dj Falcon mellé a Together és a So Much Love To Give című borzadályokhoz, hanem rettenetesen odabaszott a jónépnek, hadd veressenek. A Simian Mobile Disco, a Boys Noize vagy a Justice tagjai ekkoriban tanulhattak az általános iskolában összevonni, ha épp nem adj király katonát játszottak a szünetben. Az Outrun-ra még mit sem sejtve táncolt Monica Bellucci a Visszafordíthatatlanban, majd aztán...
Az ezelőtti szavazást éppenhogy Llorca nyerte.