Az Art Directors Club Hungary (ADCH) szekciója tavaly örökre belém nyomott egy szót, amit most nem írok le, hogy ne legyen szomorúság. 

Idén egészen más a helyzet, a program az inspirációs hívószó köré szerveződik. Első fellépő Michael Conrad (elnök, Berlin School of Creative Leadership). Erre a tpusú inspirációra összesen 18-25 en kíváncsiak, a szomszédos két szobában állítólag többen vannak.

Téma:

Nagy híres reklámok (Apple 1984) leveítése után megvizsgáljuk, hogy az egyes darabokban mi az üzleti-, mi a kommunikációs-, a márka-, és a reklámötlet. Ez egy workshopszerű dolog, flipchart nevű álványokkal a színpadon, az előadó kezében pedig egy vastagon fogó filctoll van. Jó ez, csak folymatosan van az a veszély, hogy felszólítanak. 

Konklúzió:

Az ügynökségnek be kellene vonódni a márkához kapcsolódó összes ötlettípus kitalálásába, mert csak akkor működhet jól a teljes folyamat.

Tehát kedves ügyfelek:

Nem pár óra alatt összerántott, ellentmondásos briefet kell odalökni az ügynökség elé, majd mobilozás közben, félig figyelve lefikázni a prezentációt, végül a reklámteszten legkevésbé rosszul teljesítő irányra nagy duzzogva rábólintani, mert abból nem jöhet ki hosszú távon jó márka.

Tehát kedves ügynökségek:

Meg kell próbálni valahogy elérni, hogy az ügyfél kinyissa az ajtót, aztán ha kinyílik, azon be kell menni, ott okosan elmondani az okosat, aztán, ha tényleg nem csak belülről látszik a dolog zseniálisnak, akkor csoda történik.