Kedden elindult a Times és a Sunday Times tetszetős új honlapja, amit még egy ideig nézegethetnek az olvasók, de hamarosan nagyon szigorú fizetőkaput állítanak eléjük: heti két fontot (650 forintot) kell majd fizetni a látogatóknak, a napi belépő pedig egy font (325 forint) lesz. A lap a lehető legszigorúbb modellt választotta, azaz nem lesznek ingyenes cikkek, és a Google sem kukucskálhat be a fizetőkapu mögé, így a tartalom a keresőben sem listázódik majd.

Rupert Murdoch médiacézár már tavaly bejelentette, hogy minden lapja elé fizetőkaput fog állítani, ez a folyamat kezdődött most el, ami természetesen számos vita kiindulópontja. A szkeptikusok mindenekelőtt arra hivatkoznak, hogy ez a meccs már egyszer lefutott: az elmúlt évtizedben a hasonló próbálkozások mind sorra elbuktak, és egyértelmű, hogy az interneten már soha semmiért nem lehet pénzt kérni. Hogy ezt romantikus frázisokkal (az információ szabad stb.) vagy azzal magyarázzuk, hogy mindig mindennek lesz egy ingyenes alternatívája, az mindegy. A legtöbben persze a hibrid modellben hisznek: valamennyi tartalom ingyenes, de a prémium tartalomért, szolgáltatásokért, esetleg az archívumért, vagy ha egy bizonyos mennyiségnél több cikket szeretnénk olvasni, már fizetni kell. Így működik például a Financial Times, és ilyen rendszert vezet be jövőre a New York Times is.

Daniel Finkelstein, a Times főszerkesztője azonban azt mondja, hogy a tartalomért már most is adnak pénzt az olvasók – itt természetesen a papírújságról van szó –, most annyit kell csak elérni, hogy ez minden minden platformon, így digitálisan is természetes legyen.

Így most mindenki lélegzetvisszafojtva figyel, mi lesz a nagyszabású kísérlet eredménye. Nyilván azon áll vagy bukik minden, hogy a Times fel tud-e mutatni annyi elkötelezett olvasót, amennyi a sikerhez kell. A Timesnál erősebb brand kevés akad a médiapiacon, így ha nekik nem sikerül, akkor senkinek, legalábbis a nagyok ligájában.