A Kreatív a cannes-i reklámfesztiválról tudósít, az összes posztért kattintson ide.
Ennyi, kész, befellegzett a notebookoknak, legalábbis ez volt az egyik sarkos megállapítása annak az előadásnak, amit az Initiative médiaügynökség két fejese, Sue Moseley globális kutatási igazgató és Eric Bader globális stratégiai igazgató tartott. Az előadásuk egyébként a mobilinternet térhódításáról szólt, és ilyenformán nem volt mentes a közhelyektől, de azért elhangzottak érdekes dolgok azon túl is, hogy egy kutatásuk szerint az emberek egyre inkább internetezésre használják az okostelefonjukat. Az egyik ilyen például, hogy a mobilinternet elterjedtsége minden korosztályban egyenletes eloszlást mutat, és világszinten a vele rendelkezők kétharmada mindennap használja azt, átlagosan 35 percet. A mobil mindig be van kapcsolva, és mindig az emberek keze ügyében van, sőt az emberek 10-15 százaléka még sportesemények, színházi előadások közben is mobilnetezik.
A mobil és a pc más igényeket szolgál ki – a mobilt inkább azonnali információk megszerzésére, időtöltésre, életszervezésre használják az emberek, és ilyenformán egyre inkább átveszi a "második képernyő", sőt még az otthoni internetezős eszköz szerepét is a laptopoktól. A felhasználók egyharmada szívesebben éri el az internetet mobilon, mint pc-n, az innovátorok között ez az arány ötven százalék, amik egy ennyire új dolognál hatalmas számok.
Lássuk az applikációkat, ugye ezek a legjobb dolgok az okostelefonokban: az Initiative felmérése szerint globálisan 13 programot tölt le egy felhasználó, és abból 8-at használ. Svédországban 17-9 az arány, az Iphone-felhasználók körében pedig 25-13. A közösségi kommunikációs szoftverek és a játékok a legtöbbet használt applikációk világszinten, de országonként jelentős eltérések vannak azért: Dél-Koreában például a szervezőprogramok a favoritok, Indiában inkább a szórakoztató és a zenés programok.
A felmérésben rákérdeztek, hogy hajlandóak lennének-e a felhasználók fizetni a programokért. Az olcsó, egy font alatti applikációknál 52 százalék inkább az ingyenesség mellett döntene, akkor is, ha reklám van benne, és 48 százalék hajlandó lenne fizetni a reklámmentességért. Ez még nem annyira meglepő, annál inkább az, hogy 25 font fölötti árnál még mindig lenne 38 százalék, aki inkább fizetne, csak ne legyen reklám a programban. Ez arra utal, hogy a mobil nagyon személyes eszköz, vonta le a következtetést Eric Bader, szóval nem szabad vele szórakozni. Az egyik, ha nem a legjobb megoldás a brandelt applikáció, mondta, de csak akkor, ha maga a program jó és hasznos, vagy legalább szórakoztató.