Eddig nem írtunk a Provident reklámokról, mert túlzottan magas labda: ostoba, gusztustalan és kész. Most viszont addig húzogatták a nagy magyar oroszlán bajuszát, míg az felugrott, és elment egészen a gonosz székházáig és ott tüntetett. A gyorskölcsönös pedig, valahogy úgy tűnik, meg van lepődve azon, hogy a mikróra/ajándékra/virágcsokorra/húsvéti nyúlra kölcsönt felvevő állampolgár nem érti meg, hogy fizetnie kell. Eljött az ideje a válságkommunikációnak. El is kezdődött, volt sajtótájékoztató, interjúk stb. A pénzt osztó cég edukációs kampányt indít, vagyis megpróbálja elmagyarázni a lakosnak, hogy a kölcsönpénzt nagyon vissza kell fizetni, de a THM, az nem úgy van. A jövő héten 39 ilyen reklám megy majd le többek között az RTL-en és a TV2-n.

Nem vagyok egy multifóbiás, antiglobalista szabadságharcos, de valahogy egyáltalán nem lepett meg ez a hőbörgés. Egyenesen következik abból a hazug kommunikációból, amire az ilyen cégek üzleti modellje épít. Ha az egyik odalon betesszük a gépbe az etikátlan hazug reklámot, a másikon kis eséllyel fog kifolyni a dicsőség. Nem könnyű persze az uzsorás dolga, de a mostanra az egész Providentet betakaró sunyiságfelhőt azért el lehetett volna terelni. Például úgy, ha jobb reklámokat csinálnak.

Alul megnézhető, milyen ajánlatokkal mosolygott a szobákba a pénzügyi sátán.

A filmek alapos megnézése után pedig érdemes elgondolkodni Bob Garfield, az Advertising Age amerikai reklámszaklap kritikusának szempontjain.

• Őszinte-e a hirdetés?
• Kifogásolható-e a hirdetés morális vagy etikai szempontból? 
• Különlegesen szellemes megközelítése-e egy üzleti vagy kommunikációs problémának? 
• Javítja vagy szennyezi-e a hirdetés az általános reklámkörnyezetet? 
• Jó vagy rossz a kivitelezés? 
• Úttörő-e a hirdetés? Hatással lesz-e a megközelítés a reklámozásra a jövőben? 
• Eléri-e a reklám, hogy a fogyasztónak nagyobb kedve legyen a hirdetővel üzletelni?

Be kell fizetni a csekkeket

Húsvéti ajándék

Elromlott a mikró

Konyhabútor után a hűtőre is kell pénz