"Vannak mobiltarifák, amelyek igazi kis szörnyek" - így szól az O2 mobilszolgáltató legújabb német reklámszpotja, és ezzel máris maguknak tettek be. A nyakláncot, nyakkendőt, ételt-italt, tehát tulajdonképpen minden, a kezük (foguk) ügyébe kerül, felemésztő kis szörnyecskék ugyanis annyira helyesek, hogy biztosan lesz néhány fogyasztó, aki inkább velük szimpatizálna, vagy legalábbis szívesen beszerezne belőlük egy példányt. (Mert Spielberg filmje óta tudható, hogy hiába lesznek gonoszak, azért a guzmik / gizmók mégiscsak ellenállhatatlanul édesek.) Az viszont elég ellentmondásos lenne, ha az O2 értékesítené őket, merthogy épp azokat a szörnyű csúnya tarifákat szimbolizálják, amik náluk nincsenek. Ennyi, öngól. 

Nem szabad packázni Steven Slaterrel, a JetBlue nevű légitársaság - most már csak volt - utaskísérőjével, mert bepöccen, és indul a motherfuckerezés. Egy bunkó utast ledorongolt, még a gépen felmondott, majd a vészcsúszdán távozott. A Facebookon már istenként kezelik, sokak szerint azonban kamu és átlátszó gerillaakció.

A férfiak nem igazán szeretnek alsóneműt venni a barátnőjüknek, miközben azt persze nem győzik hangsúlyozni, mennyire szeretnének rajtuk egy-két szexi darabot látni. Persze, érvek vannak: nem tudják a méretet, nem tudják, a lánynak, mi jönne be, és legfőképpen, kínosan érzik magukat egy női fehérnemű boltban. Erre talált ki egy nagyon jó kis víruskampányt a holland Lingerie Total. 

A Kliktease kampány végre a pasikat ugratja, nem a nőket (mint azt a nagy sikerű Teletransporter tette) és a nők járnak jól a végén (szemben a szintén nagy sikerű Auditoriummal). Arra alapoz, hogy a haverok gyakran osztanak meg maguk közt olyan szexuális tartalmű videókat, amiket nem feltétlenül kötnek a barátnőjük orrára. Ha meg kiderül, hol is járkálnak a neten, jöhet a lelkiismeretfurdalás, és mivel az magában mit sem ér, a kárpótlás. Egy szexi alsóneművel.

A kampány az amszterdami Houdini műve.

A nyolcvanas évek után most az ötvenes évekbe jutott eszébe visszarepíteni a közösségi médiát a dél-amerikai Moma reklámügynökségnek. A print hirdetések a brazil Sao Paulo-i reklámfesztivál kampányának részei, és grafikailag és szövegezésben is pontosan úgy készültek, mintha valóban valamiféle Mahír-archívum porral belepett polcairól kerültek volna elő.

Elég sokat lelkendeztünk a cannes-i reklámfesztivál Saatchi & Saatchi-s vetítésén (itt van az összes film, aki nem látta őket, érdemes pótolni), ahol a cég globális kreatívigazgatója mellett megjelent és röviden beszélt a két éve elhunyt Paul Arden is, a legendás kreatívigazgató, majd a végén füstté vált. Egészen addig azt hittük, hogy színész játssza Ardent, de nem, hologram volt. Az alábbi videóból pedig azt is megtudhatjuk, hogyan készült: 

Pablo Picasso művészete nyilvánvalóan nem maradhatott közömbös a reklámosok számára. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy bármennyire is vonzók azok a jelentések, vonatkozások, melyeket a kubizmus legismertebb atyjának munkásságából meg lehet ragadni és üzenetté formálni, ez mégsem könnyű feladat.

A kubizmus képalkotási technikája például gyakran annyira eltérő végeredményt hoz létre az ábrázolt témáról, ami olykor csak nyomokban azonosítható, így kevés olyan reklám készült, mely tárgyát direkt módon „picassósan" jelenítené meg. De persze akad erre is szép példa, mint a művész egyik – a Mazda által szponzorált – kiállításának plakátja. De épp az említett „valóságtorzítás" tényét használja ki egy optikai cég hirdetése, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes szemüveget venni, mielőtt még túl késő lenne.

Kattintás után jönnek a további képek.

A hónap printhirdetése egyértelműen a Mr. Sale férfiruházati bolt Blikkben megjelent anyaga, mely azt a pillanatot ábrázolja, amikor egy reménybeli vásárló megkapja ajándékba a saját eltávolított lábát, masnival átkötve. A férfi szemmel láthatólag, bár kicsit meglepődött, de azért nagyon örül a kedvességnek. A hirdetés megvalósítása esztétikailag és egyben szakmailag is lenyűgöző, szívből gratulálunk!

Legalábbis akkor, ha a nyolcvanas (és a kilencvenes) évek valóban olyanok lettek volna, mint ahogy azt az 1987 óta máig futó Gazdagok és szépek (The Bold and the Beautiful) szappanoperában láttuk és látjuk. A népszerű sorozat ihlette The Young and the Connected című új, szarkasztikus változatot az LG Electronicsnek köszönhetjük, ami az új LG Optimus GT540-es mobiltelefonját akarja ezzel a kampánnyal népszerűsíteni.

A "Követnek a DM-ben a biztonsági őrök, de miért?" Facebook-oldalt tízezer rajongójával, számtalan posztjával és kommentjével együtt egy csapásra, múlt héten inaktiválta a létrehozója, mert egy hónapja egy rejtélyes kéz törölte az admin-jogát. A DM tagadta, hogy ő volt, ezt be is bizonyította egy, a Facebooktól bekért állásfoglalással, miszerint a cégnek nincs köze az adminjog törléséhez. 

Nemrég kezdték el a McDonald's amerikai üzleteiben, pontosabban a McCafékban árusítani az új erdei gyümölcsös és eper-banánosturmixokat (és mindezt egy jópofa kis virtuális rajzolós játékkal is megfejelték), azok népszerűsége máris kiverte a biztosítékot a kifejezetten ezen a piacon mozgó Jamba Juice-nál. Ellenkampányukban, a Cheeseburger Chill Smoothie-ban a Meki termékét cikizik, és egy jó kis gusztustalan reklámfilmet is készítettek annak. Kérdés, hogy ez mennyire fogja valóban elriasztani a Meki-rajongókat, főképp a McCafétól, amit mi is kifejezetten igényesnek és jónak tartunk - Magyarországon ráadásul piacvezető és még az egyik legolcsóbb is a kategóriájában. 

via AdFreak