Elég gáz, amikor egy reklámszpot első három másodperce után pontosan tudom, mi fog történni az utolsó háromban. És épp ilyen a Schwarzkopf get2b zseléjének a filmje: közhelyes, fantáziátlan és elavult.

Vegyük sorra: fehérköpenyes fiatal tudós kézbe veszi a nyilván évek munkájával kidolgozott csodaszert tartalmazó tégelyt. (Itt már gyanút foghatunk, hogy a tudós miért huszonéves és miért néz ki úgy, mint a legsztenderdebb kifutómodellek. De azért megadjuk az esélyt, hogy valami jó süljön ki belőle.) Ekkor aztán merít egy ujjnyit a zseléből, épp csak a hajához érinti, s oly hirtelen felpattannak a hajszálai, mint anno a pártkongresszus-tagok, ha megjelent Rákosi. Divatfrizurát gyorsan a divatsrác fejére.

S hát ki az a kreatív, merész fantáziájú reklámfogyasztó, aki kitalálja, mi történik ezek után: hogy kiéhezett nőrajok törnek rá a bárgyún mosolygó srácra, beugrálva az ablakon, szétzúzva a falakat, körülrajongva őt, mint valami bugyuta fétist...

Ez tíz éve talán-talán még nem lett volna ekkora gáz (bár erről sem vagyok meggyőződve), viszont ma már nagyon az. Annyira közhelyes, annyira kiszámítható, hogy szégyellhetik magukat, akik felvállalták. Hányadik reklám ez, amikor kreatívok „fantáziája" által magukból kivetkőztetett csajok rohannak le sármos hímeket a dezodoruk, aftershave-vük - most a hajzseléjük miatt?

Vagy épp itt lenne a kutya elásva, ők ezt vélték innovációnak, hogy zselé ilyen formában nem szerepelt még? Hát persze: meg is van a nagy ötlet - ezt talán még tényleg nem találta ki senki...

Íme a szpot a TNS Media Intelligence jóvoltából:

Hirdető: Henkel

Ügynökség: BBDO

Belegondolt már abba, hogy mi lenne, ha az épületháló fogalma nálunk nem merülne ki egy lopott stockfotó lokalizálásában, vagy egy hatalmas T betűben, netán egy tapló politikus bizalmaskodóan sunyi fejében kampányidőszakban? Nem? Akkor ezek után gondoljon bele. Példák remek épülethálókra, falreklámokra, illetve az építészeti elemek kreatív reklámfelhasználására Santiago de Chilétől Buenos Airesig.

Ügyfél: Columbia Clothes

Ügynökség: Prolam Young & Rubicam

Ország/Város: Chile/Santiago de Chile

Kategória: TCR

Forrás: Advertolog

Megj.: Alul szöveg: "El aire que enfría tu hogar, calienta el mundo" - "A levegő, amely hűsíti az otthonod, melegíti a Földet".

Ha ovisok lennénk, akkor szeretnénk olyan csokitól dagik lenni, aminek a szpotja olyan, mintha Chris Cunningham kevésbé elmebeteg (vagy ellenkezőleg) alteregója rendezte volna?

Ügyfél: Cadbury

Ügynökség: Fallon London

Illeszkedjünk akkor mi is bele az Obama hájpba, és nézzük, hogy a Green Dot Film produkciós cég milyen videóval lepte meg - a már nem is tudjuk milyen jelzővel lássuk el - amerikai elnököt beiktatására. Érdekes, hogy a Daft Punk zenéjét adta egy olyan imázsfilmhez, aminek a politikához köze van. Emlékezzünk csak, hogy 2002-ben mind Jacques Chirac, mind Lionel Jospin kampánycsapata is megkereste Bangalteréket, hogy felhasználnák a One More Time felvételüket a korteshadjáratukon, mire azt a választ adták, hogy putain de ta mére. Chirac egyébként korábban már lenyúlta a Bangalter féle Stardust Music Sounds Better With You-ját, az egy frankos pert pedig meg is nyerték Bangalterék.

Megjegyezzük: sem ettől a filmtől, sem a marketingjétől, sem a Pepsitől, sem Wyclef Jean-től, sem attól, hogy színesbőrű, nem lesz jó elnök Obama. Főleg úgy, hogy még nem is volt ideje bármit is csinálni. De persze mi is drukkolunk neki, és valóban történelmi eseménynek tartjuk, hogy ő lett az USA elnöke.

És extrának itt az Aerodynamic legostella változata, amit nagyon szeretünk. Kifejezetten azt a részt, amikor a tekerésnél bedurvul legoemberünk arca.

Ez vajon mi lehet? Felvettek egy fiatal, mókás közönségkapcsolati menedzsert a BKV-hoz, vagy egy street artist művéről van szó? A fotó telefonnal készült a Károly körúton, sötétben, ezért sajnos nem a legjobb minőség, ez olvasható a nagyjából az Erste bank tövében található, rejtélyes sötét dobozon lévő matricán: REJTÉLYES SÖTÉT DOBOZ - Elég drága volt, úgyhogy eltulajdonítani, megrongálni, hülyeséggel teleplakátolni szigorúan tilos! (Itt megnézhető nagyobban.)

Mindjárt fölhívjuk a BKV-t, mert egy újabb álmatlan éjszakát nem bírnánk ki, de addig is marad az Ismeretlen Filctollas által igen pontosan megfogalmazott kérdés.

UPDATE (köszönet Frazon Zsófiának): mégse hívjuk a BKV-t, a megoldás a b), azaz street artosok, név szerint a Nemzetüdv Bizottság Guerillaz műve. Még sok hasonló viccesség van a blogjukon: http://nbg.freeblog.hu/

Emiatt érdemes a Magyar Turizmus Zrt. hírlevelét járatni, ma például arról számoltak be, hogy egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmre bukkantak a svéd közszolgálati tévé archívumában. A Bada i Buda*, azaz Fürdőzz Budán című, tíz és fél perces alkotás 1936-ban készült, és van benne minden: légifelvételek (külön érdekesség, hogy a svéd filmesek még a budaörsi mátyásföldi** repülőtérre érkeznek), Halászbástya, díszőrség, néptánc (kötelékben végrehajtott borospalack-szlalom, már ezért érdemes megnézni!), Hősök tere, Nagy-Magyarország virágokból, Vajdahunyad vára a Városligetben és persze fő attrakcióként Budapest fürdői, melyeket a riporter a világ legszebb fürdőinek nevez Európa legszebb városában. A videó a képre kattintva érhető el.

*A svédek azóta továbbfejlesztették a szójátékot: Bada i Buda - Festa i Pest, azaz Fürdőzz Budán - Bulizz Pesten. Jobb tanácsot mi, őslakosok sem adhatnánk.

**Az urbanistás Dá szerint ez mégis inkább Mátyásföld, különösen, hogy 1936-ban még csak ez az egy repülőtér volt Budapesten, mi pedig hiszünk neki.

A CIB 13 százalékos betéti kamatát szimbolizálni kívánó 13 kilós macska doki és Ursula állatorvosi rendelőjében újabban egy 11 százalékot kamatozó betétet igyekszik népszerűsíteni. Első hallásra / látásra azt gondoltam, hopp, szegény macska 2 kilót fogyott (ugye, a válság), mekkora baki! Ha az ember jobban odafigyel, persze kiderül, hogy ugyanabban a macskában most nem az a lényeg, hogy nagy, hanem hogy jé, de magasra felugrott.

Mindez egyrészt lehet egy jól bevált ügyes, takarékos fogás is, hogyan lehet egy reklámfilm-forgatásról, gyakorlatilag egyetlen filmről (legalább) két bőrt lehúzni: egy kis újravágás, újraszinkronizálás, másra helyezett hangsúly, és már meg is van. Kicsit ez nekem mégis sántít. Egyrészt ahogy nekem sem, sokan lehetnek, akiknek szintén nem esik le elsőre, hogy most hogy lett a 13-ból 11, amikor ugyanaz a macska van ott, ugyanaz a szitu, ugyanazok az emberek. Mert az óriásira felnagyított szám a kreatívon beleég az ember alaplapjába rendesen, nem lehet tehát, hogy ne kérdezné meg magától: a 11 nem kisebb, mint a 13? Szóval most nekem mi ebben a jó? De hát valahogy biztos ezt is kommunikálni kell. Hogy lehet a csökkenést jól kommunikálni? – jött a kérdés. Tereljük másra a figyelmet, a nagyságról a magasságra.

Tehát a 11 bár kisebb, mint a 13, de magasabb? Vagy a nagy a 13, a magas meg a 11, ne keverjem? Bárhogy is, nekem rejtély. Aztán az is lehet, hogy a nézőnek meg mindegy, ő imádja, ahogy a doki csábos szemekkel Ursulára néz, és már rohan is a CIB Bankhoz.

Hogy könnyebb legyen ítélkezni, itt a két film (köszönet a TNS Media Intelligence-nek értük).

Jedlicska Márton art director (ex YR, BBDO) ideiglenesen a Miami Ad School hallgatója. Ír blogot, olvassátok lelkesen, mi is így teszünk.

A Budapest 135 éves óriásplakátok nagyszerűségéről és gondolati összetettségéről már írtunk korábban, a Varázstarisznya blog szerint a szövegek helyesírása is hasonlóan jól sikerült.

Karácsony előtt-tájékán sok helyen olvashattunk a blogkönyvekről, ami nem csoda, hát mikor, ha nem a nagy ajándékvásárlás előtt kell ezeket népszerűsíteni, ugye? Persze a jelenség ajándékvásárlási szándék nélkül is foglalkoztatja a blogvilágot - a könyvkiadókat már kevésbé. Itt a Szívlapáton is igyekeztem már összeszedni a kis hazánkban megjelent papírblogokat, meg egyben vitát is generálni a blogkönyv értelméről, és ebből meglepő módon úgy tűnik, a bloggereket legkevésbé foglalkoztatja a PÉNZ.