Hegyi György, a Webcsatorna tulajdonos-főszerkesztője a webes videózás elmúlt éveiről beszélt. Minden a felhasználó által feltöltött tartalmakkal kezdődött, de egyrészt ezek a videók nagyrészt nézhetetlenek, meg zavaros a dolog jogilag is, ezért a pusztán felhasználói tartalomra építő modell nem működik. A másik oldal, a tartalomgyártás viszont igen drága. Nézettséget vagy a jól eltalált rétegműsor (mint a Kettőnégy), vagy a vállalhatatlan bulvár tud hozni, de utóbbiba nem akartak belemenni. A médiavásárlók pedig nem szívesen költenek ide. A jövőkép Hegyi György szerint a recycling, professzionális tartalmak újraközlése. Így könnyen tisztázhatók a jogi viszonyok, és ezek iránt a videók iránt nagyobb is az érdeklődés. Ehhez szükséges a technológiai háttér, hiszen ezeket az anyagokat jó minőségben kell sugározni, illetve fejlett mérési, analitikus és reklámszolgáltatásokra is szükség van.

Csényi Katalin, a Sisters Project alapítója a webes és a televíziós tartalomgyártás különbségéről beszélt. A tévé 22-26 perc minimumidőben gondolkozik, a tartalom szerteágazó, a megvalósítás bonyolultabb. A webes videók 2-6 perc hosszúak, a tartalmuk koncentrált, formájuk egyszerűbb. A felbontás a weben egyelőre kisebb. Az eszköz- és szoftverigény sem akkora, illetve a rövidebb webes videókat esetén kevesebb az utómunka időigénye (a tévénél egy hasznos perc utómunka-időigénye 1-2 óra is lehet). A webre nem vonatkozik a médiatörvény, ez is megkönnyíti a munkát, azonban az internetes szereplőkkel szembeni jogérvényesítés sokkal egyszerűbb és gyorsabb.

Az IAB Hungary a Kreatív webvideós konferenciáján jelentette be az ajánlott hazai videós reklámtípusokat (videóhirdetésnek itt az számít, ami a videótartalomban megy, tehát a ráúszó banner, a brandelt lejátszó nem). Kétféle hirdetést határoztak meg: lineáris – ami a tartalom előtt, közben, után megy le – és nemlineáris, az ún. „matrica”, ami a videótartalom fölött jelenik meg, csíkban vagy máshogy, egyszerre a videóval, azt részben kitakarva. Részletesen hamarosan a Kreatív Online-on.

Székely Szabolcs a Neo Interactive-től a videók brandelésben alkalmazható lehetőségeiről beszélt, példákon keresztül. Kiemelte, hogy nem minden videó terjed az interneten, az nem elég, ha feltöltjük a tv-reklámunkat. Persze van ellenpélda, mint például a Soproni-film. Az a videó terjed jól, amiben van figyelemfelkeltő történet, ami eredeti, ami könnyen megosztható és releváns (inkább ötlet kell, mint branding), gyors és élvezhető, integrálható, aktuális. Székely Szabolcs prezentációja példák tömkelegével pénteken elérhető lesz a Kreatív Online-on.

A videós tartalomgyártás tapasztalatairól beszélt Kardos Gábor, a CEMP üzletfejlesztési igazgatója, Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője és Herner Dániel, a Színház.tv vezetője a webvideó-konferencián. Kardos Gábor arról beszélt, hogy már a videós tartalmak gyártásának kezdetekor rájöttek, hogy nem szabad mozgóképet csinálni abból, ami ezt nem igényli (pl. leadni egy interjút). Kiderült az is, hogy nem annyival olcsóbb a hagyományos mozgóképes tartalomelőállításnál, mint gondolná az ember (nem igaz az az érv, hogy úgyis kisebb a felbontás, mert ahhoz is jó kamera kell, hogy az lebutítva jól nézzen ki). Kellenek szakemberek, nem tud mindent egy ember megcsinálni, amellett a videózás lassú az írott szöveghez képest, a helyszínen felvett anyagot fel kell dolgozni, újragondolni, vágni, feltölteni. Azt is érzik, hogy különbség van a webező és a tévéző ember között, de ez a jövőben elmosódhat. Meghatározó a tartalom, "a kontent továbbra is king". Kardos szerint a tapasztalat az mutatja, hogy webes videónak van üzletileg létjogosultsága, ami nem mondható el sok más új webes területről.

A Kreatív webvideó-konferenciája első előadásában Ács Tamás a Gemiustól magyar, lengyel, orosz és dán videómegosztó-adatokat vetett össze, melyek nem meglepő módon azt mutatták, hogy a webes videófogyasztás mindenhol jelentősen nőtt. A legnépszerűbb szájt a Youtube, melynek elérése mindenhol folyamatosan növekszik. A vizsgált országokban minden hónapban legalább negyven percet tölt egy felhasználó videótartalom előtt, ebben a lengyelek vezetnek, ahol közel öt óra ez az időtartam. A többi videómegosztóra az jellemző, hogy elérnek valamennyi látogatót, és nem növekszenek tovább, a fejlődés abban az irányban lehetséges, hogy egy-egy látogató több időt töltsön ott. Ez a folyamat pl. az Indavideónál látszik. Az online tévé népszerűsége is növekszik, és persze egyre népszerűbbek a pornográf tartalmak, mint a Redtube, például Dániában megduplázódott ezeknek a látogatottsága.

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy időt szánsz blogom első bejegyzésének elolvasására.

Talán felmerül benned a kérdés, miért is indítottam blogot és miért érdemes tovább olvasni. Hiszen az idő érték, és csak a releváns és lebilincselő olvasmányok érdemelnek figyelmet. A blog írásakor igyekszem ezt szem előtt tartani, és olyan szórakoztató témákat tárgyalni, amelyek szakterületemet, a távközlést érintik.

(Az első bejegyzés intrója Anders Jensen,
a Pannon vezérigazgatója ma indult blogján)

Egyébként tök jó, hogy van neki, igazán progresszív, csak az embert nem irigyeljük, akit azért vettek fel, hogy mostantól ezeket fordítsa angolról.

Hétvégén dobta piacra a Palm a tech-mániákusokat év eleje óta lázban tartó, "forradalmian új" készülékét, a  Pre-t, ami az isteni Apple iPhone-nak ígért nagyon komoly konkurenciát. A 17 éves cégnek talán ez az eddigi legnagyobb dobása, és kétségtelenül ügyesen csinálták, ahogy - mint azt Doransky is írja - megvették azokat az embereket, akik a konkurenciánál létrehozták a csodát: a termékfejlesztési vezetőt, a webOS felhasználói élményért felelős fejlesztőt (akármi legyen is az) és a pr-est, és az sem volt rossz ötlet, hogy a termékbevezető kampányt elsőként a Facebook-on indították el. Több mint négyezer felhasználó regisztrált, hogy elsőként láthassa a Flow címet viselő szpotot az új csodáról. Aztán meglátták ezt:

A közösségi oldalakon és a blogokon némelyek sokkot kaptak. "WTF? Kinek jutott eszébe, hogy táncoló szerzeteseket mutogasson a termékelőnyök helyett?", "Tényleg ezzel akarja a Palm feltüzelni, vásárlásra sarkallni az embereket?!" - kérdezik egyesek, mások szerint viszont az üzenet egyértelmű és találó: "Nem kell foglalkoznod a különböző funkciókkal, sajátosságokkal, itt egyszerűen harmóniát találsz, az egész egyszerűen csak működik és kész". Szerintetek?

Részletesebb elemzés és vitatkozók az AdAge-en.

Magánnyomozó iroda, potencianövelő, film, vagy könyv kampánya – ezekre tippelnek azok, akik plázabutikok öltözőjében, vagy mozik mosdójában találtak meg pár lesifotót egy borítékban. A fekete-fehér képeken csókolózó párokat hol ágyban, hol egy borospohár mellett, hol pedig az utcán kapták le.

A képek hátoldalán egy-egy kérdés szerepel: "Mi az a 17 ok, amiért az emberek viszonyt kezdenek?, vagy „Hogyan dönts szeretőd, párod, vagy mindkettő elhagyásáról?” és „Tudni akarod, mi hiányzik a kapcsolatodból?”. A kérdés alatt a megoldást kínáló www.veledismegtortenhet.com webcím, ahol egy számláló ígéri, hogy két nap múlva várhatóan minden kiderül.

A baljós nevű oldalon fórumozók próbálják megfejteni, hogy ki és mit népszerűsít, vannak, akik filmre, vagy könyvre gyanakodnak, de a magánnyomozó irodát és a potencianövelőt sem tartják kizártnak (ez utóbbinál azonban kérdés, hogy mi lehet a másik 16 ok?).

A szerkesztőségünkbe is érkezett pár névre szóló boríték, a belőle kicsúszó fotók első pillantásra megrendítették a címzettet, ezért annál nagyobb elánnal próbáltuk kideríteni, hogy ki ez, mi ez. Az adatvédelmi tájékoztató alapján biztos, hogy a Mimóza Kommunikációs gerillamegoldásával találkoztunk, de hogy ki a megbízó – természetesen – nem árulták el.

Rudolf herceg leleplezésén felbuzdulva igyekeztünk tovább nyomozni, és a domain bejegyzője alapján úgy véljük, hogy a Geopen Könyvkiadó a megbízó. Vagyis könyv.

Két nap múlva okosabbak leszünk, addig meg örülünk ennek az ötletes és egy kicsit hátborzongató kampánynak.

A népi bölcsesség szerint ahol a kampányhajrában meg a választás éjszakáján összegyűlnek a jó csajok, ott öröm lesz, lásd Fidesz, 1998, vagy MSZP, 2002 (nem ellenőriztük). Ez esetben az LMP is örülhet majd vasárnap, legalábbis a tegnapi kampányzáró tanúsága alapján, amit kivezényelt újságíróként volt szerencsém végigsörözni. Persze nem tudni, minek is akarnak örülni egyáltalán – a tévében benne lesznek, az Európai Parlamentben meg biztosan nem.

Az utóbbit a most mutatott kampány alapján egyáltalán nem is érdemelnék meg. A felvezető adjál-pénzt-kampányra videót még amatőr-bájosnak szánhatták, de amatőr-bugyuta lett helyette, és a szellemi tétet a későbbiekben sem emelték. Az LMP nem állított semmit arról, hogy mit akar, hogy mihez kezdene az egy szem nő Brüsszelben, ha megkapná a repjegyet. És most a kampányról beszélünk, úgyhogy ne mondja senki, hogy írtak programot meg volt kampányújság: valami programot még a Fidesz is írt, és ők is betördelték, pedig ők aztán kurvára utálják ilyennel megerőltetni magukat.

Az LMP kampánya a látható tartományban ugyanazt csinálta, mint a gyűlölt nagyok, amikhez képest a név alapján mások akarnak lenni: arról beszéltek, hogy mik nem ők. Ahogy az SZDSZ a Jobbikkal riogat, az MSZP úgy általában a jobboldalt dobálja, és a Fidesz semmi mást nem mond, minthogy ők nem a kormány, hanem az a másik szabad szemmel látható párt, amihez ilyenkor nyúlni lehet, az LMP annyit mondott: ők lennének itt az új erő, akik nem a régiek. Ennyi, meg a zöld szívecskék, hogy "Érzed?" Akár érezhettem is volna, ha lett volna mit.

Összehasonlításképpen itt a brit zöldek videója: két és fél végignézhető perc a programról, semmi különös, de szimpatikus, és nem az effektektől jó, hanem attól, hogy a készítői tudták, mit akarnak csinálni, és azt mondták el, mert elég fontosnak tartják ahhoz. Ha valaki, az LMP bátran meghúzhatta volna ugyanezt (egyedül a készen kapott Európai Zöld Párt szpot adaptációjában sikerült), ehelyett hagyták, hogy az egyetlen pártot az országban, ami világosan beszél arról, mit akar, Jobbiknak hívják. Vasárnap este megköszönhetik maguknak.

Antikapitalista, egyben protekcionista falragasz Bugyorbob blogjáról, birkanép, indiánok,vegyileg összeállított ételek, CBA. Kattintson a képre!

Tegnap láttam a Kolosy téri piacnál az óriásplakátot, amin Rudolf herceg magának követeli ősi herceghalmi (herceghalomi?) földjeit, alul a webcím: rudolfherceg.blog.hu. Itt a jó herceg videókban és tört magyarságú bejegyzésekben próbálja elmagyarázni, hogy ami az övé, az az övé. Az ilyen nagy szavakkal azért óvatosan bánnék, de a videók tényleg kifejezetten viccesek, különösen az eddigi szerencsétlen vírus-médiahack-gerilla-reklámblogos próbálkozásokkal összehasonlítva. Talán csak az írott szövegek esnek ki néha a stílusból, hercegünk néha meglepően gördülékeny mondatokat képes leírni, szóval egyet még gyúrhattak volna rajtuk, de igazából ezek is jól el vannak találva. (Sőt, "az első éjszakai jóga" miatt inkább vissza is vonok mindent.)